A Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium Környezeti Nevelési Programja

Utolsó átdolgozás dátuma: 2018. 01. 03.

Az átdolgozást készítette: Braxátor Marianna (ökoiskolai koordinátor)

Eredeti forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/knmp_kezirat10.pdf

A környezeti nevelési program törvényi kerete
Helyzetelemzés
A környezeti nevelési program megvalósításának erőforrásai
Jövőkép – alapelvek és célok
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások
A városi környezeti nevelés feladatai

1. A környezeti nevelési program törvényi kerete

Magyarország Alaptörvénye

P) cikk

A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Környezetvédelmi törvény(1995. Évi LIII. T.) 54.§ 1. c. „ …minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”

110/2012. Korm. rendelet a Nemzeti Alaptantervről

2011. évi CXC tv a Nemzeti köznevelésről 1.§ (2)

1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

2012. évi CLXXXV. tv a hulladékról

2. Helyzetelemzés

Külső környezet:

Az iskola Budapest XVII. kerületében, egy lakótelep szélén, 1 hektár zöldövezeti területen található. Tanulóink azonban a közeli családi házas területről kerülnek hozzánk legnagyobb számban.

Az épületet 1982-ben építették az épülő lakótelep kiszolgálására, egy elhagyott sóderbánya és falusi temető rézsűjére. A kerület központjában levő iskola jól megközelíthető, más középiskolákkal együtt egy „iskola negyedet” alkot, így alternatívát, választási lehetőséget biztosítunk a környezetünkben lévő lakósoknak.

A XVII. Budapest gyors ütemben növekvő lélekszámú kerülete, a nagy kiterjedésnek és lakóparkok telepítésének köszönheti, hogy itt nem érvényesül a népességfogyás. Távlati településtervben és régiós tervekben a lakható kertvárosi környezet megőrzése szerepel.

Belső környezet:

A panel épület több részből áll, hosszú, sötét folyosókkal és sok lépcsőházzal. Mozgáskorlátozottak számára akadálymentesítése problematikus.

A három tagozat (alsó, felső és gimnázium) területi bontása a tagoltság és a létszám egyenetlenségei miatt megoldhatatlan, ám a korcsoportok keveredése pozitív nevelési eredményeket is hozhat. (Példamutatás, türelem, odafigyelés, gondoskodás stb.)

A termek kicsik, alacsonyak így zsúfoltnak tűnnek, azonban virágokkal családiassá tehetőek.

Az elöregedett nyílászárók cseréje valamint az épületek külső szigetelése folyamatban van. A világítás korszerűsítése a „Szemünk fénye” program keretében történt meg.

A főépület egy szűk folyosói részén büfé található, melynek választékát befolyásolni szeretnénk. A büfének a helyben fogyasztásra nincs lehetősége. Ivókút nincs az iskola területén.

Az iskolai környezet legnagyobb hiányossága egy közösségi terület vagy helyiség, ahol mindannyian elférnénk. Talán kárpótol minket a két nagy parkosított udvar.

3. A környezeti nevelési program megvalósításának erőforrásai

Humán erőforrás:

Tanulók: A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (tervezés, hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).

– gimnazisták

– felső tagozatosok

– alsó tagozatosok.

A szelektív hulladékgyűjtés a portaügyeletesek feladata.

Környezetvédelmi feladatok ellátásával közösségi szolgálatot biztosítunk a gimnazisták számára (papírgyűjtés, kertrendezés, komposztálás).

A felső tagozatosok iskolai órák keretében tanösvényt, kerti tavat és iskolakertet gondoznak.

Az alsó tagozatosok feladata a nevezetes napok színessé tétele.

Tanár:

– az osztályfőnökök a mozgósítások kulcsemberei,

– a technikatanár a technikaórákon az iskolakert, komposztudvar, a kerti tó és a tanösvény gondozásának a szakmai vezetője

– természettudományok tanárai, akik az elméleti alapokat nyújthatják tanóráikon a környezettudatos magatartás és cselekvés érdekében,

– a tanárok kidolgozzák és tantárgyukba beépítik az egyes környezeti tartalmakat, pályázatokat írnak, kapcsolatot teremtenek a külső támogatókkal, éves tervet készítenek, összehangolják a témát érintő programokat (témahét, versenyek, akciók, kiállítások, jeles napok eseményei stb.),

– diákönkormányzatokat segítő tanár, 1 fő, és az ökoiskolai koordinátor napi kapcsolatot tartanak fenn a diákokkal, a tanulók javaslatait beépítik az éves környezetnevelési programba és az ökoiskolai munkatervbe.

– Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos magatartásra nevelés a tantárgyhoz kapcsolódó tartalmi struktúra része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom.

Szülők:

– Támogatják az iskola környezetvédelmi programjának céljait,

– cselekvő részesei a programok megvalósításának (versenyek, papírgyűjtés),

– a problémák feltárására,

– ötletek a megoldásra,

– felügyelet a megvalósításra a szülői szervezeten keresztül.

Vezetőség:

– Biztosítják a vonatkozó törvények betartatását, pályázati lehetőségek felkutatását, végzik a környezetvédelmi program végrehajtásának ellenőrzését.

HU-MAN I. Alapítvány:

– Anyagilag támogatja környezetvédelmi törekvéseinket.

Keresztúri Társas Kör:

– Együttműködő civil szervezet, szakmai programokat biztosít.

Anyagi erőforrások:

– önkormányzati,

– alapítványi,

– pályázati,

– adományok,

Külső erőforrások, a kapcsolatrendszer feltérképezése

Nemzetközi kapcsolatok:

– Hameln, német iskola, csereprogramok évente, felelős: Székóné Tóth Katalin

– Comenius, Erasmus programok, felelős: Tóth Katalin

– Bukaresti Ady Endre Líceum csereprogramok, felelős: Csernyus László

– Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium, felelős: Baranyai Mihály

– Rabkai sítábor, felelős: Felter András

– Énekkari turnék, csereprogramok, felelős: Fehérné Thomas Györgyi

Más intézmény:

Keresztúri Társas Kör civil szervezet: Varga Lászlóné

Erdészet: Pilisi Erdőgazdaság, Nagybörzsöny

Országos környezetvédő szervezetek: HuMuSZ, előadások, Lugosi Bea

Helyi szolgáltatók: FKF Hulladékudvar, XVII. ker. Gyökér köz., Nagy és Hettich KFT

Média: Rádió 17, NŐK LAPJA, TV 17, Hírhozó

Fejlesztendő kapcsolatok:

– anyagi forrást biztosító kapcsolatok

– helyi szolgáltatók

– helyi, regionális üzemek

– média

– országos környezetvédelmi szervezetek

– ÁNTSZ

4. Jövőkép – alapelvek és célok

Általános, hosszú távú célok

– Az egyetemes TERMÉSZET tisztelete.

– A környezet természetes folyamatainak megismerése, azok tiszteletben tartása, másokkal (lakosság) való megismertetése.

– Ökológiai folyamatok visszaállítása.

– Biodiverzitás megőrzése.

– Környezettudatos magatartásra nevelés és azok feltételeinek megteremtése.

– Környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten való megvalósítása, váljon ez életvitellé, erkölcsi alapelvé.

– Lokális, cselekvőképes magatartás kialakítása.

– Érzékenység a környezet állapota iránt.

– Az intézmény közvetlen környezeti értékeinek megőrzése, gyarapítása.

– Környezeti konfliktusok kezelése, megoldása.

– A fenntartható fejlődés céljainak megvalósítása.

– A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.

Az iskola jövőképe

Szeretnénk, ha iskolánk, kihasználva külvárosi jellegét, szép parkokkal, sokszínű növényvilággal körülvett intézmény lenne. Ebben az idilli környezetben zajlanának rendhagyó óráink, foglalkozásaink, kívánatossá téve az ezeken való részvételt.

A belső terek hangulatosabbak, kevésbé zsúfoltak lesznek, több gondozott növény lesz benne. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az energia- és vízfelhasználásra, csökken a hulladék mennyisége és minősége közelít a természet által könnyen visszaforgathatók felé, a hulladékot szelektíven gyűjtjük, helyben teszünk a visszaforgatásról (komposztálás, papírgyűjtés). Diákjaink aktívan szerepelnek az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet terjesztésében a környezetükben, településükön (Papírgyűjtés).

A szülők pedig azért választják iskolánkat, mert messze földön ismertek, hogy a környezetért cselekedni képes fiataljaink jó közérzetűek, harmonikus, stressz mentes körülmények között tanulnak, vágyaik megvalósulnak.

Alapelvek, értékek, szemlélet

I. Alapelvek

– az általános célokban megfogalmazott értékek és szokásrendszerek érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása;

– az ökológiai gondolkodás kialakítása;

– rendszerszemléletre nevelés;

– lokális és globális szemlélet kialakítása;

– fenntarthatóságra nevelés;

– a környezetetika hatékony fejlesztése;

– érzelmi és értelmi környezeti nevelés;

– tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés;

– toleranciára nevelés, segítő életmód kialakítása;

– a környezettudatos magatartás és életvitel segítése;

– az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése;

– az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;

– egészség és környezet összefüggései;

– helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések;

– problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség;

– életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok

Rövid távú célok	Feladatok	Sikerkritériumok
A környezeti nevelés kiterjed az oktatás valamennyi területére.	A helyi tantervekben műveltségi területenként és a tanmenetekben is jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazás módszereit.	– átdolgozott tanmenetek; – több környezeti nevelési tartalom a tanórákon; – változatosabb tanítási, tanulási módszerek.
Tantárgyközi koncentráció megerősítése.	Egy-egy feladatban környezeti nevelési probléma megjelenése. Esetleg projektek kidolgozása „Szelektív hulladékgyűjtés-gyártástól az újrafeldolgozásig”	A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több gyereket érintenek.
A pedagógusok, felnőtt dolgozók és a szülők személyes példamutatással legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői!	Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek a témában.	A felnőttek rendelkeznek mindazon ismeretekkel, személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.
Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Külföldi és hazai jó példák alkalmazása.	Tisztasági versenyek, őrjáratok szervezése. Szelektív hulladékgyűjtés megszervezése 8 féle anyagra.	Javul az iskola tisztasága. Csökken az elszállított szemét mennyisége. Tudatosabb csomagolóanyag használat.
Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.	Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések – ezek közlése az iskola honlapján.	Nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökkennek a számlák.
A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket és szülőföldjüket.	Akciók, vetélkedők, faültetés, madáretetés, patakszakasz monitorozása. „Örökbefogadás” egy-egy fa, szobor, épület, területre vonatkoztatva.	Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és óvja azt. A szülőföld értékei felértékelődnek.
Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást!	„Zöld polc” kialakítása az iskolai könyvtárban. Ökoiskolai rovat indítása a honlapon	Egyre több gyerek kap feladatot és kér feladatokat kiselőadásokra, cikkek írására, elsajátítják a szakirodalom használatát. Eredményeket érnek el versenyeken.

5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Helyi értékek és problémák

Rákoskeresztúr földrajzi és geológiai adottságai:

– Nagy-Budapest legnagyobb kiterjedésű kerülete a város keleti részén;

– Öt kis falu egyesítésével keletkezett a XVII. kerület, melynek központja Rákoskeresztúr;

– Folyami hordalékon helyezkedik el, mely mozaikszerű felépítést mutat, így vízrajzi adottságai igen változatosak- mocsár, száraz homok, vízzáró agyag, szűrő tulajdonságú sóder egyszerre megtalálható;

– Természetvédelmi területek, pl: Merzse-mocsár; Naplás-tó

– A Rákos-patak gyárak és üzemek ipari vizét biztosítja; revitalizáció

– A gyártelepítéseket az uralkodó szélirány és a külső ipari városöv is indukálta;

– Az egykori lápos, ligetes pusztát szántóföldek, majd ipartelepek és az ezeket kiszolgáló panel-lakótelepek foglalták el.

Ökológiai problémák és azok okai:

– Légszennyezettség: repülőtér közelsége, főútvonal (31-es) áthaladása a központon, külső ipari öv közelsége és a szélirány figyelmen kívül hagyása a lakótelepek építésénél;

– Vízszennyezés: az ipari víz kémiai tisztítás nélkül kerül vissza az élővizekbe, főleg kisvállalkozásokból, hígtrágya nem megfelelő kezelése;

– Zajszennyezés: Zsúfolt kivezető utak, transzverzális útrendszer a kerületen keresztül,

– Természeti környezet területi csökkenése: ipari parkok telepítése, új lakóparkok, zöldmezős beruházások a kerület határain;

– Elhagyott termelőegységek: rekultivációs és revitalizációs programok hosszadalmas, elnyújtott megvalósítása;

– Illegális kommunális hulladék: a lakosság felelőtlen magatartása;

– Állandó közlekedési dugók: közlekedési szövetség , közösségi közlekedés segítése

Osztályfőnöki lehetőségek

A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivalók körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok.

A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja.

A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság.

A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat.

Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az alább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. A tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkodását kívánja meg.

V. évfolyam – a közvetlen környezet megismerése

– Az iskola és a lakóhely közötti közlekedés feltárása és a környezetre legkevésbé terhelő kiválasztása.

– Az iskolai környezet megismerése, teendők felmérése, a gondozás megszervezése (növénygondozás, szekrényrendezés stb.) Napirend kialakítása.

– A szelektív hulladékgyűjtési rendszer megismerése és alkalmazása.

VI. évfolyam – A kerület és Budapest környezeti problémáinak megismerése

– A kerület nevezetességei, védett értékeinek megismerése. Egy terület „örökbe fogadása”.

– Az előző év feladatainak fenntartása.

– Környezettudatos fogyasztásra nevelés. A büfé termékeinek „osztályozása”. A” személyes” környezet tisztaságának megteremtése (táskarend, ruházat, öltözőrend stb.).

– A budapesti tömegközlekedés lehetőségeinek megismerése.

– Budapesti természetvédelmi területek megismerése, aktív környezetvédelmi tevékenységek lehetőségei (önkéntes tereptisztítás, illegális hulladéklerakók feltérképezése…).

VII. évfolyam – A közösségi cselekvés lehetőségei a globális problémák megoldásában

– A világproblémák okainak feltárása. Az egyén szerepe és felelőssége a problémák kialakulásában. A család szerepe és cselekvési lehetősége az élhető bolygó érdekében.

– Az előző évi feladatok és eredmények megtartása.

VIII. évfolyam – Az állampolgár feladata a haza környezeti értékeinek fenntartásában és védelmében

– Az állampolgár fogalmának tisztázása.

– Az ország környezeti állapotának felmérése, negatív és pozitív példák keresése országos viszonylatban. A jó példák elemzése, tanúságainak tudatosítása. A pozitív példák lehetőségének feltárása a közvetlen környezetben.

– Az előző évi feladatok és eredmények megtartása.

IX. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, jó irányai, irányzatai

– A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.

X. évfolyam – Testi-lelki problémák; a megoldás módjai

– Iskolai egészségügyi nap keretében részletesen kapott információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémák – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

XI. évfolyam – A média szerepe; a tájékoztatás erkölcse; hirdetés, reklám

– A reklám-pszichológia hatásmechanizmusának megismerése helyrebillenti a befolyásolhatóságot. Az iskolaújság és iskolarádió jó terep lehet a gyakorlásra.

– A média hírei, a reklámok és saját tapasztalataink összehasonlítása útmutatás az alapos kritikai értékelésre. Helyes, környezetkímélő vásárlási döntéshozatal képességének kialakítása. (Hasznosság – érték – ár; környezetterhelés mértéke – az egyén gyarapodásának mértéke stb.).

XII. évfolyam – Intézmények, civil szervezetek

– Mennyire hatékony az intézmények és szervezetek működése, milyen a struktúrájuk, mi a feladatuk és hatáskörük? Milyenek környezetvédelmi törvényeink? Ha valaki megszegi a törvényeket felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen.

– Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat?

– A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását:

– Javaslatok, beadványok és megoldási javaslatok készítése az önkormányzat megfelelő bizottságához;

– Helyi civil szervezetekkel való együttműködés (Pl. Keresztúri Társaskör, HuMuSz).

6. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

A komplexitás jellemzői:

– tantárgyakon átívelő

– sokoldalú megközelítés

– egymásra épülő feladatsorok

– sokféle összekapcsolódás

– különféle tevékenységek

– rendszerező projektek

– értelmi és érzelmi kapcsolat

Általános iskolai és középiskolai lehetőségek:

a) Terepen:

– erdei iskola (Drégelypalánk)

– terepgyakorlat

– tábor (szakmai)

– tanulmányi kirándulás

– akadályverseny

– városismereti játék

– tanösvény

– iskolakert

b) Játékok:

– szituációs

– drámajáték

– érzékelést fejlesztő

c) Kézműves foglalkozások:

– természetes anyagok felhasználási módjai (Százhalombatta)

– népi mesterségek felelevenítése

d) Akciók:

– vetélkedők

– pályázatok

– újságírás

– kiállítás rendezése

– filmkészítés

– interjú

– kérdőív

– iskolarádió működtetése

– faültetés

– papírgyűjtés

– szelektív hulladékgyűjtés

– kutatómunka

e) Látogatások:

– múzeum

– állatkert

– botanikus kert

– hulladékkezelők

– nemzeti park

– védett terület

f) Szakkör

g) Témanapok

7. A városi környezeti nevelés feladatai

Természeti környezet keresése és vizsgálata

Iskolakert, parkok, kertek, előkertek, temetők stb. felkutatása, megfigyelése, változásainak lejegyzése, beavatkozások feljegyzése, önkéntes ápolás megszervezése.

A városi környezet zöldterületei és természetszerű élőhelyei segítségével ismerteti meg a természetet és tanítja annak megbecsülését.

Az épített környezet tanulmányozása

A város múltjának megismerése, a városkép változásának okai, összefüggések, folyamatok kutatásának módszerei, a természeti környezet változásának társadalmi lépései. A város működéséhez nélkülözhetetlen intézmények megismerése (pl: hová kerül a szemét, honnan érkezik az energia, milyen tényezők határozzák meg a közlekedés lehetőségeit?)

A hangsúlyt arra helyezi, hogyan hat az ember a környezetre, beleértve a város építészetét, tervezését és infrastruktúráját.

Környezetvédelmi akciók, közösségfejlesztő programok (hulladékgyűjtési akciók, szelektálás, park- és játszótérgondozás, tanulmányok, ajánlások készítése a környezet ésszerű hasznosításáról, védelméről, adatgyűjtés végzése kutatómunkához).

Egyesíti a környezettudatos és öntudatos polgári ismereteket és készségeket.

Feladataink bemutatás a munkaterv sorrendjét követi:

Iskolánk évek óta fontosnak tartja, hogy megismertesse a tanulókkal a fenntarthatósági szemléletet, a környezettudatos viselkedést. Minden évben 10 pontból álló, az iskolai ökotudatosságot felmérő tesztet készítünk, melyet kiértékelünk.

A cím arra is lehetőséget ad, hogy az iskola dolgozói a megadott szempontrendszerek segítségével tudatosabban tervezzék fenntarthatósági tevékenységüket.
Az iskola a Kelet-Pesti Tankerülethez tartozik, így igen csekély a beleszólásunk az épület mindennapi működtetésébe, de ahol tudunk, ott a lehetőségeinkhez képest próbálunk takarékoskodni.
Éjszakai őrfényt építtettünk ki.
A tanítási órák ideje alatt a zárt folyosókon „felezőfényt” használunk.
Az irodákba takarékos izzójú lámpákat vásároltunk, más beszerzéseknél is fontos a takarékosság .
A fűtés a közeli lakótelep hőközpontjából érkezik, így sajnos a hétvégén és a tanítási szünidőben is fűtjük az iskolát, a leválasztást az önkormányzat nem tervezi. A központi épület egy részének szigetelését nyílászárók cseréjét 2015-ben végezték el.
Az akadálymentesítés lehetetlen, a zárt folyosók és lépcsőrendszerek még az egészséges embereket is megviselik.

Az épület arculatát a paneljelleg határozza meg. Dísznövényekkel és sövénnyel, borostyánnal próbáljuk otthonosabbá, környezetbarátibbá tenni az épületet, ám próbálkozásaink rendre kudarcba fulladnak. A csemetéket kitörik, kitépik, így évente kell pótolnunk a hiányokat.

Már hosszú évek óta segítjük egymást a Keresztúri Társas Körrel. A komposztépítésben nyújtottak nagy segítséget. Gimnazistáink GPS segítségével felmérték majd digitális térképre vitték a környék illegális hulladéklerakóit, ezzel is segítve a társaskört abban, hogy az önkormányzatnál intézkedhessen a begyűjtés módjáról.
Gyerekeinknek a HUMUSZ 10 órából álló hulladékgazdálkodási előadást tartott és kiadványokkal látott el bennünket. az itt szerzett ismereteket a mai napig használjuk. Az ÖkoFórum komposztelőadásaira, melyet a Társas Kör szervez, hallgatókat invitálunk, illetve a szervezésben is részt veszünk tanácsainkkal. GreenDependent csoport az EnergiaKözösségeknek segít a takarékosabb életvitel megismerésében és gyakorlásában.

Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés megszervezésére az iskolánktól 150m-re található XVII. kerületi hulladékudvar adta adottságot használtuk ki. Ma 8 féle anyagot gyűjtünk szelektíven, elem, papír, komposztanyag, aludoboz, kombinált italos karton, PET palack, színes és fehér üveg. Csak azon anyagok gyűjtésére vállalkoztunk, melyek higiénikusan kezelhetők, gyakran előfordulnak az iskolánban és garantált az újrahasznosításuk. Iskolánk a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályokat szigorúan betartja.

A projekt szemlélet egyre inkább kiterjed. Gólyatáborok és DIÖK táborok esetén a programokat pályázattal lehet elnyerni. A projektek értékelésénél új szempont lett a környezetterhelési tényező.

Megalkottuk a környezeti nevelési csoportot, a melyben minden szakterület és épületrész felelőst kapott. Feladatuk az idei évre a területük felmérése.

A DIÖK eddig is részt vett környezeti nevelési céljaink megvalósításában, a papírgyűjtésben, a Keresztúri Társas Kör helyi környezetvédelmi lap („Környezetfigyelő”) terjesztésében, közösségi szolgálati feladatok szervezésében stb.

Az udvari sportpályákon és a játszótereinken igyekszünk környezetbarát anyagokat, elsősorban fát és fémet használni.

A dekorációkban újrahasználható anyagokat vagy tartós anyagokat használunk.

A karbantartás és takarítás környezetkímélő anyagainak felkutatása még feladat, de már általános takarítószereket használunk, ecetes alapúakat, illetve minőségi tanúsítványt is figyelünk.

Iskolakertet működtetünk. Madártani ösvényt építettünk ki az iskola parkjában. Ezek folyamatos karbantartása a technika és életvitel órák szerves részét képezik.

Az étkezőbe külső vállalat szállítja az élelmet, speciális étkezés választására is van lehetőség.

Témanapokat vezettünk be figyelemfelhívásként, Autó mentes nap, „Ne vásárolj semmit! nap, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja. Témahetek, papírgyűjtés, Csoma Napok, már hagyományként működött.

Tanítványaink madártani ösvényt építettek ki az udvaron.

Külső rendezvényeinken a tömegközlekedést részesítjük előnyben.

Beszerzéseinkben a tartósság és az újrahasznosíthatóság fontos szempont.

Céljaink:

A fenntarthatóság elveinek az oktatási intézményekben való minél hatékonyabb megjelenése.

Az Ökoiskola Cím adományozása kapcsolódódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005–2015 évtizedének programjához. Az Ökoiskola Cím pályázati rendszerének kimunkálása az ENSI – Iskolai Környezeti Kezdeményezések – nemzetközi hálózat több évtizedes tapasztalatai alapján történt.

Az Ökoiskola Cím elnyerése az iskolák számára a következő előnyökkel jár:

A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola kritériumrendszer az iskola megkülönböztető minőségjelzője, mely vonzóvá teszi az iskolát a szülők számára, és pozitív külső visszajelzést jelent az iskola munkájáról a fenntartó számára.
Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.
A Cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.
Forrás: OFI

Iskolánk elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium által odaítélt Örökös Ökoiskola címet.  Az oklevelet ünnepélyes keretek között  2012. június 9-én vehette át vezetőnk a Városmajori Gimnáziumban.
A következőkben betekinthetnek nyertes pályázatunk anyagába.